A lecke fel van adva :D

Hát erre az lett volna az én személyes reakcióm...igen csak bepereltem volna az iskolát !!
Mi az hogy kiteszik a netre és minden adattal !!
Név-cim-adat hát bátor az osztályfőnök de nagyon !!
Szülői bele egyezés viszont kellene..no és a megkeresés is !!
Menj a dirihez..és vetesd le..ha még fent van !!

...húúú
Ez egy olyan téma, ami nagyon összetett! Távolabbra mutat és messzebről ered, mint azt bárki gondolná!
Gondolkodásmód, beállítottság, neveltetés, környezet, jó/rossz tapasztalat/ok, mendemonda, hallomás....na és ha ez mind összejön, na abból és azoknak az arányából alakul ki, hogy az a mérleg merre is billen ki....vagyis lámpa le, vagy tükör kamera illatgyertya.... gondolom én....

Válasz a(z) 132-es üzenetre:Légy hozzám kedves...beteg vagyok :-(

Írok én is egy kicsit, hátha itt is megbotránkoztatok mindenkit :D:D
Hogyan közelítünk a férfiakhoz? Csak a saját véleményem, módszerem tudom elmondani. Ott kezdődik, hogy beszélgetés. Először közös szobákban, nyíltan, őszintén. Nem érdekel a külső, míg a belsőt meg nem ismerem valamennyire. Fogjon meg valami a belsőből ahhoz, hogy érdekeljen a külső is. Merjen beszélni a vágyairól, legyen elképzelése arról, hol a határ, meddig megy el. A szeretkezésben semmi sem gusztustalan, ami mindkét félnek jó. De ahhoz, hogy megtudd,kinek mi a jó, beszélgetni kell. Abból, hogy mutasd magad,nem fog kiderülni, hogy mire is vágyunk valójában. Mikor elmondtuk mi az, amit átélni szeretnénk, akkor látjuk meg, hol vannak a közös pontok. Minél több közös pont van, annál jobb. Nincs rosszabb egy olyan szeretkezésnél, ahol arra kell figyelned, hogy juj ezt most nem szabad, mert ő nem szereti. Vagy, hogy azon kelljen gondolkoznod, hogy mit is fog szólni ahhoz, amit tenni akarsz. A nyitottság tényleg relatív fogalom. Mindenkinek más és más az alap. Van, akinek a szopás is perverz. Sajnos azt veszem észre, hogy ha leírom,nekem mi az alap,menekülni kezdenek az emberek. Ezért ezt itt nem is írom le, nehogy megüresedjen a fórum :D:D Be is fejezem inkább :-P
Csakcsak immantalak még mindig, és gratulálok a fórumhoz.

Engem egyszer már lehánytak és nem haragudtam.
Akkor én nyitott vagyok? :-)

Válasz a(z) 124-es üzenetre:
Nem egy egoista, nagyarcú, hímringyó, de nem is egy elpuhányult, izzadtságszagú, lusta disznó. Jóó.., hát vannak még egyéb kritériumok, de ne menjünk bele, mert még kiderül, hogy egyikünk se normális.:-O Kinek mi jön be. A kérdés lényege, hogy úgy általában, a nők szemszögéből milyen egy pasi? Hogy tekintenek a nők a férfiakra? Hogyan közelít egy nő a férfiakhoz? Egy szükséges rossz? Mert hát vannak már nagyon jó segédeszközök, de az mégsem olyan. (Viszont, ha egyszer feltalálják, attól kezdve, az én „portámra” ugyan senkit be nem engedek.) Vagy úgy, hogy a férfiak jelentős része figyel a partnerére, és ha nem is lesz belőle sírig tartó szerelem, de e nélkül is biztosan jókat fogunk szeretkezni. Ami nélkül lehet élni, de nem érdemes.
Igen, elsősorban a tapasztalatokra vagyok kíváncsi. Esetleg azért ilyen óvatosak a hölgyek, mert el akarják kerülni a rossz tapasztalatokat? Csak olyanba mennek bele, amit előtte 100%-osan körbejártak?
Nem mernek nyitottnak lenni?
Ezt azért érdekel, mert a tapasztalatom az, hogy nagyon nehezen lehet bárkivel is „zöldágyra” vergődni. Járjuk a köröket, mindenki szeretne valamit, (hiszen ezért vagyunk itt) de soha semmi nem alakul. Nem érkeznek válaszok, nincsenek komoly érdeklődők. (Jó, hát a fiúk részéről én is kapok megkereséseket, pedig hát elégé világosan leírtam, hogy mi a pálya.) :-) Vagy az, hogy férfi és nő, mindenféle kötöttség nélkül, jól érezze együtt magát az ágyban, csak a fantázia szüleménye?

Válasz a(z) 122-es üzenetre:
Csomóóóót? 
A magam részéről tényleg így gondolom. Arra kérnék válaszokat, hogy ti nők miként viszonyultok egy átlagos pasihoz. Úgy vágtok bele, hogy „minden bizonnyal ő is egy átlagos pas, aki él-hal azért, hogy örömöt okozzon nekem”, vagy úgy hogy, „ez is csak egy átlagos pasi aki csak magára gondol.” Szerintem az utóbbi. Szerintem eleve prekoncepciótok van a férfiakkal szemben. Persze valószínű, hogy ez nem véletlen. Az is érdekes, hogy miért van az, ha egy Adonisz tűnik fel a láthatáron, rögtön hályog kerül a szemetekre, és hajlamosak vagytok rózsaszínben látni a világot. Holott leginkább ezek azok a férfiak, akik ha megunták a nőstényt, minden szívbaj nélkül kidobják, mint macskát…. Lehet, hogy nem csak a férfiak működnek „igen egyszerűen”? Nos? Hölgyeim! Hajrá-hajrá! Ne csak csakcsakot nyüstöljük

Válasz a(z) 120-es üzenetre:
:-)
A csajok meg csak hallgatnak!

Válasz a(z) 119-es üzenetre:
"A jó szex nem megy érzelmek nélkül"
"...nekem az a legfontosabb, hogy lássam a partnerem élvezetét"
Ezekre gondoltam! :-)
Ezt a két mondatot akár szóról szóra én is írhattam volna, annyira egyetértek veled!

Válasz a(z) 118-es üzenetre:Persze, hogy nem gond. Azért van a fórum, hogy bárki elmondhassa a véleményét. 
Kifejtenéd?

Válasz a(z) 117-es üzenetre:
Papz én teljesen egyetértek veled!
(igaz, hogy a nők véleményére voltál kiváncsi, de remélem nem gond, hogy én is hozzászóltam!)

Válasz a(z) 114-es üzenetre:A kettes és a többes műfaj különbözik egymástól. Ha párban vagy, akkor az érzelmi kötődés már megvan, ehhez kerestek új fűszereket, és vagytok ti is egy új fűszer a másik fél számára. A kettes, természetesen az érzelmekről is szól. Persze nem szükséges, hogy lángoló szerelem legyen a felek között, de nyitva van rá a lehetőség. Egy párkapcsolatnál viszont tudni kell, hogy hol van a határ. A jó szex nem megy érzelmek nélkül. Többesnél is fontos, hogy kívánjad a másikat, szeresd a testét, meg legyen benned az adni akarás, figyelmesség, nem csak a másik, hanem a magad érdekében. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire számítok különcnek ebben, de nekem az a legfontosabb, hogy lássam a partnerem élvezetét. Lássam azt, hogy amit teszek, milyen hatással van rá. Ez benne a legizgalmasabb. Nincs kiábrándítóbb annál, mint ha egy női testet dugsz, mindenféle visszajelzés nélkül. Szánalmas, és mindkét fél részére megalázó. Én úgy gondolom, hogy ez evidens, de tényleg érdekelne, hogy mennyire általános ez? Lehet hogy nem? Lehet, hogy pont ezért olyan bizonytalanok a nők?

Válasz a(z) 114-es üzenetre:Csak a megfelelő partner megtalálásával. Hát ez itt a böki. :-)

Hasonló cipőben járok én is. Le sem merem írni, mióta vagyunk együtt a feleségemmel. Alapvetően semmi gond kettőnk között. Illetve nem lenne, ha a szexuális igényeink nem szólnának közbe. Alapvetően szeretem őt, de nem szeretném papucsállatkaként leélni az életemet. Próbáltuk párban, voltak jó és rossz tapasztalataink. ( Inkább rosszak) De minden olyan döcögősen ment. Minél többszereplős a játék, annál nehezebben lehet összehozni a dolgot. Mindig van valaki, aki elbizonytalanodik. Onnantól megette a fene. Igazából mi ketten is különbözőképen képzeltük el az egészet. Meglehetősen töketlen módon viselkedtünk. Én egy komoly érzelmektől mentes, szexuális kalandnak fogtam fel. Neki viszont érzelmek nélkül nem megy. Az érzelmek viszont nem igazán férnek bele ebbe a műfajba. A testi vonzódás, a másik fél igényeinek tiszteletben tartása, a kötetlen őszinte baráti kapcsolat nélkülözhetetlen, de a szerelem az más. Fel is hagytunk a kereséssel. Lassan válaszút elé kerültünk, hogyan is tovább. Egyre inkább eltávolodtunk egymástól. Most ugyan még együtt élünk, de nem sok esélyt látok arra, hogy rendbe hozzuk a kapcsolatunkat. Nem csak esély nincs rá, de értelmét sem látom. Itt tartunk most.
Érdekes dolog, hogy a szexuális nyitottságról szól a fórum. Arról, hogy mi az, ami még normális, és mi az, ami már kiveri a biztosítékot. Ez vérmérséklettől függően eltérő. A legnagyobb kihívás azonban, a mentális szexuális érettségünk hiánya. A regisztráltak jelentős hányada, azon a szinten áll, hogy a képzeletében élő vágyakat megfogalmazza, de képtelen arra, hogy a partnere igényeit összehangolja ezzel. A hölgyek ábrándoznak, a férfiak pedig mindent megb….-nának ami mozog és lyuk van rajta. :-) Az igények összehangolása nélkül viszont elmegyünk egymás mellett. A potenciális lehetőségek elenyészően kis hányadát használjuk ki. Nem az a kérdés, hogy milyen szexuális viselkedési forma számít nyitottnak, hanem hogy képesek vagyunk-e felnőtt, értelmes emberek módjára kezelni a helyzetet. Többségében nem.

Válasz a(z) 109-es üzenetre:A papucsállatkákat senki sem szereti. De az azzá válás folyamatát tökéletesen leírtad. Gondolom,kezdetben ő is felért legalább egy lottó 4ésfelessel. (Na jó, így utólag csak egy gyenge 4-esel.) Többféle fejlődési út létezik, de a végeredmény hasonló. Természetesen a hölgyek mindig tökéletesek, és annak a néhány kivételnek, aki csak erősíti a szabályt, bunkóság volna megmondani. :-) Tisztességes férfiember ilyet nem tesz. Aki mégis, az pedig egyébként is egy bunkó disznó, akinek nem kell adni a szavára. Lássuk be, ebből a szempontból előnytelen helyzetben vagyunk. Természetesen ez csak a tisztelettudó férfitársaimra vonatkozik. A gerinctelen, a törzsfejlődés útján épphogy csak elinduló, egyetlen „eszköz”-használatra korlátozott, csekélyke szókinccsel rendelkező, csúszómászókra nem. 
Úgy gondolom, ez a fórum nem csak a másik nem hibáinak felsorolására alkalmas, hanem a önkritika gyakorlására is. Szóval hölgyeim, halljuk a hozzászólásokat! De viccen kívül, tényleg. Biztos, hogy mindig csak a másik fél a hibás? Szerintem a nyitottsághoz ez is hozzá tartozik. Képesek vagyunk-e a másik fél szemével nézni a dolgokat? 
Eddig is volt fent arcképes (sőt, csak arcképes) fotóm a kedvenceknek. Újakat töltöttem fel, így lehet, hogy csak később lesznek láthatók.

Válasz a(z) 107-es üzenetre:Ennél laposabb has már kóros lenne. Szerintem azok a pasik is anorexiások, esetleg bélférgesek lehettek. (csak az irigység szól belőlem) :-(
Érdekesek a nők. Éveken keresztül várnak a lottóötösre. Legyen udvarias, szép, lapos hasú, szexi, jó szerető, humoros, tökös, sármos, kedves, előzékeny, és ha végre megvan, hűséges papucsállatkát hizlalnak belőlünk.
Gondolom, olyan link nem létezik, ahol fel lehet iratkozni a kedvencek közé!? Esetleg pontgyűjtéssel?(Nekem már van 10 pontom.) Kaparós sorsjegy? (Kaparni lehet, de fölösleges.) Esetleg megkérhetlek, hogy csak úgy felebaráti szeretetből...? :-)
Hiánylom a hozzászólásodat az eredeti témához is! Csak velünk, férfiakkal van a baj?

Volt már dolgom profival is, nem volt nagy élmény. „Kínomban” többször is besétáltam ebbe a csapdába, bízva abban, hogy majd más lesz. Sosem volt más. Attól, hogy megrendelésre teszi a dolgát, pont a lényeg veszik el.  Nem tudom, mennyire vagyok ebben egyedi eset, de nekem a nő lelke kell. Ez számomra nyilvánvaló, de némely férfitársam megnyilvánulása és a hölgyek reakciói alapján, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez általános lenne. Nem igazán értem, miért mennek ilyen döcögősen a dolgok. Illetve értem, csak mégsem. És itt visszatérnék az eredeti témához.  A nők nagytöbbségének van a fejében egy romantikus, erotikus álom, és ezt szeretnék megvalósítani, ehhez keresnek partnert. Azt gyanítom, hogy ez a személy csak a saját fejükben létezik. Olyan, aki pont úgy és pont akkor nyúl úgy hozzájuk, ahogy ezt ők egyszemélyes társasjátékuk során elképzelik. Vagy legalább is, ezt el tudják róla képzelni. Szerintem a nyitott személyiségek, túl tudnak ezen lépni, és át tudják adni magukat az ösztönök játékának. Nincsenek sztereotípiák, elvárások, hanem a megfelelőnek vélt partnernek képesek átadni önmagukat. Nincs megjátszás, nincs félelem, nincs megfelelni akarás. A férfiak pedig mindent megadnának azért, hogy a nőben rejlő szépség kiszabaduljon.  Ehelyett pedig marad a taktikázás,  a kivárás, időhúzás. „Ááá…, ez nem elég jó, majd talán egy másik”, és csak várják, hogy majd beesik a minden szempontból megfelelő lovag. 
Nem értem ezt a fényképesdit sem. Mindenki megmutatja a legjobbnak vélt, legelőnyösebb fotóját. Persze, fontos a külcsín, de a magam részéről jobban szeretem a spontán pillanatban elkapott fotókat. Ahol látszik az ember személyisége, tekintete. Nagyon szép ez a lapos has, (itt azért megjegyezném, hogy nem tudom fórumgazdánk hol fog találni, korosztályához illő nála laposabb hasat) :-) de neki is elsősorban a tekintetére lennék kíváncsi. Egy tekintet többet mond ezer szónál. (Ezt természetesen magas labdának szánom)

Új kínai strandpapucsok érkeztek, félretettem egy párat neked, csak Neked, csak most, csakcsak :-D

Egyébként nagyon igaz a nem társat, hanem tárgyat keresnek... és az az igazán durva, hogy nem értik, mások miért nem és még inkább nem, ha el vannak hajtva a francba. Láttam egy profilt,amin jót mosolyogtam, "... később talán baráti kapcsolat is lehet". Nekem a "... később szexkapcsolat is lehet" valahogy kézenfekvőbb.

Válasz a(z) 100-es üzenetre:

"Nem társat, hanem tárgyat keresnek a vágyaik megvalósításához. Rendszerint nagy pofáraesés a vége. Figyelmen kívül hagyják, hogy a szex nem a testek, hanem az érzékek játéka."

Köszönöm, hogy ezt leírtad. Ez nagyon nagy probléma ezeken az oldalakon, és jó olvasni egy férfi "tollából", hogy ez ő is így gondolja (néha már úgy érzem, fehér holló vagyok ezekkel a gondolatokkal). 
Szerencsére ez egy priviből vagy néhány levélből kiszűrhető, de bosszantó, hogy összetévesztenek a türelmi zóna lakóival,hogy szinte rendelésre akarják megkapni azt, amit megálmodtak maguknak.

Válasz a(z) 101-es üzenetre: Ha nem lett volna egyértelmű, akkor nem adtam volna ki magam. Nem mintha vissza lehetne élni vele. Ez egyfajta önismereti játék. A lényege, hogy elkerüljük azt, hogy lóvá tegyenek minket. Utálom, ha olyanoknak adom ki magam, aki tisztességtelen módon viselkednek. Nem akarom megadni nekik azt az örömöt, hogy pofátlanul a képemberöhögjenek, anélkül, hogy tudnám kik is ők valójában. Ezek nagytöbbségét, pitiáner testcsellel ki lehet ugratni a bokorból. De sajnos vannak mindenhájjal megkent, gerinctelen köcsögök is. :O))

Válasz a(z) 89-es üzenetre: Szerintem el kell tölteni egy kis időt, ilyen és hasonló oldalakon, hogy az ember megtanulja ezt a fajta kommunikációt. Ha valaki regisztrál egy ilyen oldalra, az már eleve feltételez egyfajta nyitottságot, de nem jelent intelligenciát. A többieknek eszébe sem jutna ilyesmi, vagy ha mégis, a küszöb túlsó oldalán maradnak. Ettől függetlenül, az itt lévő emberek nagy százaléka nincs tisztában sajátmagával és gondolataival. Nem adják meg sem maguknak, sem pedig a többieknek a tiszteletet. Nem tartanak tükröt maguk elé, más mércével mérik mások és saját igényeit. Nem társat, hanem tárgyat keresnek a vágyaik megvalósításához. Rendszerint nagy pofáraesés a vége. Figyelmen kívül hagyják, hogy a szex nem a testek, hanem az érzékek játéka. A nyitottsághoz hozzátartozik az őszinteség is. (Na erről egy külön fórumot lehetne indítani.) Rengeteg degenerált, kamuzós tolong közöttünk. Szerintem nincs más út mint az őszinteség. Mert mi is a cél? Jól akarjuk érezni magunkat, valakivel, akiben megbízunk. Hogy lehet megbízni egy kamuládában? Egy idő után ez tudatosul az emberekben, ha nem akkor vélhetően továbbállnak vagy elmaradnak. Ha valakit a bemutatkozója és néhány levél után érdemesnek tartok arra, hogy megismerjen, kiterítem a lapjaimat. Persze meg van az esély rá, hogy nemet mond, de nincs igazából semmi veszteni valóm. Viszont rövidre lehet zárni a felesleges köröket. Ennyi ember között lennie kell valakinek, aki megfelel az igényeimnek, de ha nem mutatom meg magam esélyem sincs, hogy megtaláljam.

Sziasztok! 
Átolvasva a fórum témáját, jókat mosolyok a szövegeken. Verbális petting.
"Adj nekem egy biztos pontot, és kifordítom sarkaiból a világot." Szerintem ebben az esetben is így van. A nyitottság mindenki sajátja. Önmagunkhoz, saját gondolatainkhoz képes lehetünk nyitottak. Arról nem is beszélve, hogy az egyének térben és időben folyamatosan változnak. A strandpapucsos témáról, jelen pillanatban például nem tudom elképzelni, hogy az elkövetkező 200 évben, bármikor is megmozgatna, de ki tudja.  Vannak akik képesek átlépni a saját gondolataik küszöbét, és új dolgokat megismerni, vannak akik nem.

úúúúúúúú, itt aztán van téma, vagyis olvasni valóó :-O :-D

csakcsak úgy elmondom, hogy szép a hasad... 
mondtam már neked? :-O
;-)

Válasz a(z) 93-es üzenetre:
Azt inkább kihagynám köszi...
Ígérem jó leszek!!!

Válasz a(z) 91-es üzenetre:
Köszi, hogy kinézed belőlem ezt a stílust, igazán kedves Tőled! :-)
De most már tényleg befejezem, ez a fórum nem erről szól! Még a végén kitilt a tulaj! :-O :-D

Válasz a(z) 89-es üzenetre:
Rendben! És köszi a tippet! ;-) Bár nekem a chat-szobákról (a nagy, közösökről) sincsenek túl jó tapasztalataim, de ez már egy másik történet lenne, nem ide tartozik!

Válasz a(z) 87-es üzenetre:
Egyet értek, hogy a mi dolgunk ezt feledtetni és abban is egyetértek, hogy nehéz, mivel lehetőség sem nagyon nyílik rá...:) De mindegy, ez a mi bajunk... Csak egy idő után ezt azok a kevesek is megunják, akik még itt vannak és utána már tényleg nem marad más, csak a kamerások...:-)

Válasz a(z) 85-es üzenetre:
A magam és a szintén nem így viselkedő férfitársaim nevében ezt az általánosítást visszautasítom! :-D
És akkor ezért van az is, hogy a normális többség ennyire nehezen boldogul itt???

Válasz a(z) 83-es üzenetre:
Lehet... ha két ember egy ilyen oldanol, mint ez beszélget(ne), az már szerinted nyitottság???

Válasz a(z) 81-es üzenetre:
Manapság ez már nem valami trendi, ugye tudod?! :-D

szerintem a nyitottság a többes szexnél kezdödik

Válasz a(z) 78-es üzenetre:
;-)